Útibeszámoló – SENS NETWORK tanulmányút
Az Interreg V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program keretén belül megvalósuló „Nemzetközi mentorhálózat a szociális vállalkozásokért”- SENS NETWORK projektünk keretében 2020. augusztus 26. és 28. között tanulmányúton voltunk Zalában. A tanulmányút célja az volt, hogy a helyszínen, a gyakorlatban ismerjünk meg olyan szervezeteket és/vagy tevékenységeket, melyek a társadalmi vállalkozások modellértékű példái.
A tanulmányutat eredendően őszre terveztük, de a COVID járvány második hulláma miatt előbbre hoztuk, ami egy nagyon helyes döntés volt.
Első napon Kerkaszentkirályon voltunk a Természet Házában a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület (ZZSZ) Központjában. Először megismerkedtünk a ZZSZ hihetetlenül komplex és sikeres vidékfejlesztési tevékenységével, eredményeivel, terveikkel és megoldandó problémáikkal. A ZZSZ tevékenysége folytán társadalmi vállalkozásnak tekinthető. A ZZSZ a helyi LEADER egyesület, mely modellértékűen sikeres abban, hogy a különböző szférák – gazdasági, civil-, intézményi/önkormányzati -) szereplők között a harmonikus és eredményes együttműködést kialakítva valósítsa meg a helyi erőforrásokra alapozott, komplex fenntartható vidékfejlesztést itt Dél-Zalában, a hármashatárnál. A térség kitűnő környezeti- és – nem kis mértékben a hármashatárnak köszönhetően – gazdag és változatos kulturális értékekkel, örökségekkel rendelkezik. Erre alapozva a vidékfejlesztés fő iránya a helyi rurális/vidéki turizmus hálózat kialakítása és fejlesztése: ökoturizmus a kitűnő környezeti adottságokra alapozva (Kerka, Mura, erdők, natúrpark, NATURA 2000 területek, hagyományos tájgazdálkodás, agroturizmus (bor- és gasztoturizmus), egyéb soft turizmus – kerékpáros, bakancsos, és relaxációt a középpontba helyező). Megismerkedtünk a lispeszendarorjáni Sportsuli kerékpárosturizmusfejlesztő tevékenységével, mely által a kistérség valóságos biciklis paradicsommá vált. A fenntartható turizmus mellett a másik fő fejlesztési ág a helyi termékek elsősorban, de nem teljesmértékben a turizmusra kapcsolva. Ennek keretében kialakították a helyi bortermelő hálózatot, feltérképezték a térségre jellemző helyi termékeket és nagyon innovatív elemként új, a térség adottságainak megfelelő helyi termékek meghonosításában gondolkoznak. Kiemelkedően fontos és egyedi, innovatív céljuk és tevékenységük, hogy a mára értékvesztetté váló szőlőhegyeknek, szőlőbirtokoknak új funkciókat találjanak, mely által újra életre-kelthetők. Erre a megoldást a helyi, speciális környezeti adottságokból adódóan a gyümölcstermesztésben látják, de nemcsak a hagyományos gyümölcsféleségekben, hanem teljesen újszerű, alternatív gyümölcsösfélékben (pl. kiwi, füge és egyéb ma még különlegesnek számító fajták). Nem hallgatták el a problémákat sem, a térségben a népességfogyás és az elöregedés még az országos átlagnál is magasabb, de reménykednek benne, hogy ha megállítani nem is tudják, de legalább mérsékelni lehet a komplex vidékfejlesztés által, melynek egyik fő eredménye a vidék megtartóképességének növekedése kell, hogy legyen.
A tanulmányút minden résztvevője számára egyértelművé vált, hogy az itteni sikerek titka a kivételesen erős együttműködés, mely mindenki számára előnyös és bátor vállalkozás, nem félnek az újtól, a még szokatlantól. Az egész tevékenység társadalmi vállalkozásnak tekinthető, melyen nagyon sokféle szervezeti formában dolgoznak a résztvevők- nonprofit-, gazdasági -, önkormányzati – és természetesen szociális szövetkezeti is.
Megismerkedtünk Kerkaszentkirály településsel, a Kerka Holt-ággal, majd este a polgármester pincészetében hagyományos, zalai borkóstolón vettünk részt.
Második nap az első állomásunk Zalaszentlászló volt a Gyógynövények Völgye Szociális Szövetkezet
Agroturisztikai Központja volt. Itt a Szociális Szövetkezet „motorja” egy tüneményes és nagyon impulzív házaspár mutatta be a helyszínt és a tevékenységet. A Gyógynövények Völgyét azzal a céllal hozták létre, hogy egészséges életmódhoz kapcsolódó termékeket, élelmiszereket, hagyományos népi illetve a modern alternatív gyógyászathoz kapcsolódó készítményeket állítsanak elő és népszerűsítsék ezeket. Az egészséges környezet és életmód szemlélete alapvető vezérelv a döntéseknél, sokszor a profitérdekeket is megelőzve. Tevékenység: ökológiai gazdálkodás (14 ha-os biogazdaság), gyümölcsészet, gyógynövénytermesztés és feldolgozás, házi állatok tartása, agroturisztikai szállás – Gyógynövénylak, aktív workshopok, bemutatók. Megismerkedtünk a gyógynövények helyi feldolgozásával, lepárlásával, a hagyományos gyümölcsaszalásra kifejlesztett ultramodern technikákkal, az egyéb gyümölcsfeldolgozással (pl. gyümölcslevek), a rendkívüli nyugalmat árasztó, stílusosan berendezett Gyógynövény-Lak Vendégházzal, a kialakítás alatt lévő jóga-központtal, és a további terveikkel. Lehetőségünk volt a helyi termékek megtekintésére és megvásárlására.
A Gyógynövények Völgye Szociális Szövetkezet már-már irigylésre méltóan jó helyzetben van az kezdeti sok-sok nehéz év után: gazdaságilag sikeres, önnfenntartó egy gyönyörű környezetben, a tagok, az itt dolgozók láthatóan nagyon élvezik a munkájukat, ami nem is igazán munka, hanem inkább életforma. Erről a helyről sugárzik a harmónia, az ember-táj-állatok-növények harmóniája, mely igazán követendő, példaértékű!
Az élményektől feltöltődve a nagyon kellemes, stílusosan felújított Szent Antal Fogadóban megebédelünk majd folytattuk utunkat Oszkóra. Házigazdánk itt a Hegypásztorkör Egyesület volt, akik nagyon stílusosan az oszkói szőlőhegyen, az általuk felújított, megmentett hagyományos pincéknél fogadtak bennünket. Hegypásztorkör tevékenységei: Komplex vidékfejlesztés, tájgazdálkodás, hagyományos népi építészeti hagyományok, helyi termékek, helyi közösségfejlesztés. Mostanra több szervezetből állnak, komplex, modellértékű társadalmi vállalkozás.
A Hegypásztor Kört 1985-ben helyi fiatalok alakították a Vas megyei Oszkó községben. A civil szervezet már alapításakor megelőzte korát, hiszen a nyolcvanas években még egyáltalán nem volt mindennapi dolog egyesületet létrehozni. Így a térség első társadalmi szervezeteként jegyezték be, mely innovativitását a mai napig megőrizte. Céljuk az volt, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait dokumentálják, lehetőség szerint megmentsék, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálják élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait. Az eredeti elképzelések megtartása mellett az egyesület tevékenysége jelentősen kibővült az elmúlt 25 év alatt. Vidékfejlesztés, értékvédelem, népi építészet, turizmusfejlesztés, szőlészet-borászat, ifjúsági munka, teleház-szolgáltatások, helyi termékek felkarolása. A klasszikus önszerveződés – közösségfejlesztő jellegét megőrizve – szociális foglalkoztatóvá, bizonyos értelemben non-profit vállalkozássá nőtte ki magát. A folyamatos pályázati munka mellett, ma már az egyéb, önálló bevételi források megteremtése is cél. A jelenleg 7 fiatalnak munkát adó szervezet a 650 lakosú Oszkó mellett már térségi, sőt néhány területen megyei és régiós hatókörű tevékenységeket végez.
Az itteni szervezetek szintén nagyon változatosak – nonprofit-, gazdasági-, önkormányzati-, szociális szövetekezet -, de ismét azt tapasztaltuk, hogy a szervezeti formától függetlenül mindannyian társadalmi vállalkozásnak tekinthetők értékrendjük és tevékenységük folytán. Igen figyelemre méltó volt azt megtapasztalni, hogy a 80-as évekbeli akkori fiatalok hogyan teremtettek munkát, megtartóerőt önmaguk és környezetük számára a hagyományok és a közösség erejére alapozva.
Nagyon sokán tanulmányaik befejezése után visszaköltöztek, itt maradtak, mára már kimondhatjuk, hogy többgenerációssá vált a Hegypásztorkör, és – ami elég ritka a mai világban – képesek újra és újra megfogni-, értéket-és lehetőségeket nyújtva letelepíteni a fiatalokat, és képesek átadni nekik a stafétabotot. Gratulálunk!
Az itt ért információktól, hatásoktól telítődve indultunk el tanulmányutunk következő helyszínére Pórszombatra a Tündérkertbe.
Mi is a pórszombatiTündérkert: fenntartható gyümölcsészet, hagyományos gyümölcsfajták génbankja, tündérkert hálózat szellemi és gyakorlati központja és pálinkakóstolási lehetőség. Tevékenysége és működtetése is önkéntes alapú. Ez a téma bármely vidéki térségben működtethető társadalmi vállalkozásként.
Az őshonos kárpát-medencei fajták a valóban fenntartható mg fontos része, mert vegyszerezést (permetezés, műtrágyázás) nem igényelnek, ellenállók, elviselik az időjárási szélsőségeket. A változó éghajlat mellett az alkalmazkodás – rosszabb esetben a túlélés – fontos tényezői lehetnek. – Kovács Gyula a Tündérkert Hálózat megálmodója és megalakítója
Megtudtuk, hogy mi például őszi nyúlfejű irombás (egy hagyományos almafajta). A Jonatánt persze mindenki ismeri, de ezt alig néhányan. Ma már legfeljebb fél tucat gyümölcsfajtát ismer a piacra járó ember, pedig egykor óriási változatosság volt a gyümölcsökben. Egyetlen kertben 40-50 fajta is előfordult. A pórszombati Kovács Gyula évtizedek óta kutatja a Kárpát-medence gyümölcskultúráját, és már három és félezer különböző fája van – saját kertjeiben próbálja megmenteni az utókornak a kertészeti örökséget. Szerencsére már követői is akadtak, több kis Tündérkert segíti, hogy néhány évtized múlva is legyen aki tudja, mi az a bakszarkörte, a nyári apró hébér vagy a mosolygó batul. Sikeresen megalakította a magyar Tündérkert Hálózatot. Idézünk Tőle: „Nem a gyümölcsöket kerestem, hanem a Göcsej kultúráját, néprajzát kezdtem kutatni. Szerencsémre, ami valójában tragédia volt, tanúja lehettem a göcseji tanyavilág pusztulásának. Az ott élők mentalitása még a régi időket idézte: mindent maguknak termeltek meg. Nem a pomológia (gyümölcstan) tudományát hívtam segítségül, hanem az embert, aki az adott közösségben élt. Nemcsak a gyümölcsfát, hanem a néprajzát, a hozzá kapcsolódó gasztronómiát, gyógyászatot is kutattam. Az egészet próbáltam befogadni. Ez vezetett el a régi fajták megőrzéséhez” Az erdészként dolgozó férfi az 1980-as években kezdett tájékozódni a gyümölcsösökben, majd egy évtizeddel később már tudatosabban kezdett az ősi fajták gyűjtésével foglalkozni, ekkor már oltott is, a fákat pedig gyakran elajándékozta. Hogy a kutatásai egy génbank létrehozásához vezetnek, az a kétezres évek elején dőlt el. „Nem arra készültem, hogy óriási gyűjteményem lesz, csak a Göcsej pusztuló örökségét szerettem volna megőrizni. Amikor egyre több lett a fajták száma, és egyre több ember értesült erről, sokan tekintették szívügyüknek ennek az örökségnek megtartását. Volt, akinek az volt a végakarata, oltsam le kedvenc almafáját, hogy megmaradjon az utókornak.” A gyümölcsész így most 11 kisebb-nagyobb telken, összesen közel tízhektárnyi területen körülbelül 3500 fajtát őriz, alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy nő kertjeiben. Pórszombaton Európa legnagyobb egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteménye jött létre.
Egy kis pálinkakóstoló után az élményektől telítődve indultunk vissza Kerkaszentkirályra.
Hiába volt bizony nagyon sűrű és fárasztó a nap, annyi élmény, információ ért bennünket, hogy a vacsora után késő éjszakáig, hajnalig beszélgettünk.
A harmadik nap első helyszíne Tormafölde volt. Az ide 10 éve beköltöző Dr. Berta András rákkutató és természetgyógyász professzor és biológus felesése által üzemeltetett Rehabilitációs Központ tevékenységét ismertük meg. A Központ fő tevékenysége természetgyógyászat, rehabilitáció és relaxáció. Állatokat- elsősorban lovakat tartanak – terápiás fogalakozás, állatsimogatás céljából elsősorban, de nem kizárólagosan gyermekeknek. Feng-sui alapján berendezett vendégházat alakítottak ki a gyógyulásra, relaxációra vágyóknak. A sok tevékenységből a leginnovatívabb a Berta professzor kutatásai alapján kifejlesztett táplálékiegészítők, teák gyártása elsősorban, de nem kizárólagosan daganatos betegek részére. Komplex vizsgálatok alapján várják a gyógyulni, pihenni vágyókat. Miután megszűnt az óvoda, megvették az épületét és közétkeztetési konyhát alakítottak ki benne az egész település számára. Bár szervezetileg gazdasági szervezet és nyilván van profit-orientált része, de a tevékenység és a cél- és értékrend miatt mégis társadalmi vállalkozásnak tekinthető.
Tanulmányutunk utolsó állomása Becsehely, pontosan a becsehelyi szőlőhegy volt, pontosan annak egy olyan birtoka, ahol egy fürt szőlő sem volt! Volt viszont kiwi ültetvény, több tucat füge-fajta és szinte megszámlálhatatlan ma még egzotikus növény, melyek mindegyike tökéletesen beilleszthető az itteni tájba, klímába részben az itteni biogeográfiai adottságok, részben a klímaváltozás miatt.
Már az első napon elég sokat hallottunk arról, hogy a ZZSZ kiemelkedően fontos és egyedi, innovatív célja és tevékenysége, hogy a mára értékvesztetté váló szőlőhegyeknek, szőlőbirtokoknak új funkciókat találjanak, mely által újra életre-kelthetők. Erre a megoldást a helyi, speciális környezeti adottságokból adódóan a gyümölcstermesztésben látják, de nemcsak a hagyományos gyümölcsféleségekben, hanem teljesen újszerű, alternatív gyümölcsösfélékben (pl. kivi, füge és egyéb ma még különlegesnek számító fajták). Ezt az elképzelést itt a gyakorlatban tapasztalhattuk meg, hogy valóban működik.
A Miklós család – Miklós Ákos – vezetésével hét évvel ezelőtt kezdett egy családi vállalkozást itt. Közel négy hektárnyi területen nevelik a kivit, az itteni talaj és klíma ugyanis kiválóan alkalmas a kivi nagyüzemi termesztéséhez. Az indulás nehézségei után ezt az egzotikusnak mondott gyümölcsöt áruházláncoknak tudják értékesíteni. A termés évről-évre nő, jelenleg a munkafolyamatok automatizálásán gondolkodnak. Becsehelyen a kivi mellett más gyümölcsökkel és különleges növényekkel is kísérleteznek, ilyenek a füge, datolyaszilva, gránátalma, indián banán, mini kivi, jujuba, pekándió és egyéb egzotikus termések. Kialakítás alatt van egy kb. fél hektáros bemutatókert pálmákkal, yukkákkal, kaktuszokkal, örökzöld tölgyekkel, selyemmirtuszokkal. Tervezik a terület későbbi megnyitását az érdeklődők, látogatók számára, előzetes bejelentkezés alapján, szervezett formában.
A vállalkozás igazi profitorientált vállalkozás formájában működik, de tevékenységük olyan mértékben értékteremtő, útmutató vidékfejlesztési szempontból, hogy méltán nevezhető társadalmi vállalkozásnak. A tevékenység igazán multiplikatív, modellértékű szociális szövetkezetek és egyéb társadalmi vállalkozások számára.
Miután megbeszéltük, hogy hogyan lehet innen szaporítóanyaghoz jutni, buszra szálltunk és visszamentünk Kerkaszentkirályra. Itt röviden értékeltük a tanulmányutat, és maximálisan egyetértettünk abban, hogy minden helyszín, minden projekt, minden ember nagyon inspiratív és modellértékű volt, és még hosszú hónapokig fog tartani az élmények feldolgozása. A helyszínek mellett a tanulmányúton résztvevő magyar-szlovén csapat is nagyon aktív és érdeklődő volt, az esti beszélgetések legalább annyira fontosak voltak, mint a napközben látottak. Úgy gondoljuk, hogy sok új együttműködés kezdőlépése volt ez a tanulmányút. Nagyon jellemző volt a tanulmányútra, hogy sehol sem tudtuk tartani a tervezett időt, mert annyira nagy volt az érdeklődés, sok volt a kérdés, nehéz volt az indulás, így minden nap elég hosszúra nyúlt. Zárszóként annyit, hogy megerősítettük azt az alapvető tényt, hogy azon a tanulmányúton amin be lehet tartani az időket talán nem is érdemes résztvenni… Nos a miénken nagyon érdemes volt!
Izgatottan várjuk a folytatást – amint a COVID engedi – Szlovéniában!
- Posted by Matejka Horvat
- On október 1, 2020
- 0 Comments